A zongora olyan billentyűs hangszer amelyen hangosan és halkan lehet játszani. A zongora hangzásminőségét alapvetően a húrok feszültsége, átmérője és hosszusága közötti arány, a húrelosztás, a kalapácsok érintési helye, valamint a rezonátorfenék, határozza meg és a hangolás szabályozza.

A 19 század elejéig készült hangszereket a nagy koncertzongoráktól fortepiano néven különbözteti meg, billentyűs hangszer melynek hangkeltő eszköze kalapácsmechanika. A 19 sz. közepe körül nagyüzemek keletkeztek pl. az USA ban Steinway, Német-országban Bechstein, a hangterjedelem jelentősen bővült bevezették az öntöttvas keretet később a kereszthúros megoldást, mivel a vastagabb húrok nagyobb feszítést igényelnek.
Igy a ma gyártott használatban lévő angolmechanikás zongorák is.